SOPHIA
Miért is van, hogy nem mondhatok újat
Miért is van, hogy nem mondhatok újat
A háborút választó férfiak
Elnyűtt szerelmeihez képest?
Tényleg olyan jó nő a háború?
Tényleg úgy tárja ki a lábait,
Hogy azok közt egy férfi születik,
És férfibb férfinak hiszi magát,
Mint bennem, aki egész mindenemmel,
Egész lányságommal őrá készültem?
Hát nem ér semmit a hátrahagyott
Lányszoba, a megunt pipereszappan,
Amivel az életet hívogattam,
Mert azt hittem, olyan szagú az élet,
És nem ér semmit, hogy rávezetett:
Az élet sós és izzadságszagú?
Mert annál a szagnál, amit én hívok
Elő a bőréből, nincs semmi édesebb.
Hát ennyire jó nő a háború?
Miért mennek ezek, miért akarnak
Nálunk is többet, hát mi nem vagyunk
Mindeneknél veszettebb háborúk?
DADUS
Jaj, kislányom. Elment, itthagyott, ennyi.
